Hács története

Író - szerkesztő: Kubik György


Közigazgatás


Az eddig ismert forrásokból Alchy, Thuul és Sutak falvakra vonatkozóan igazgatástörténeti adatra nem bukkantam.

Feltételezem – talán joggal -, hogy Béndekhez hasonlóan ezen falvak élete és irányítása is az általános szokásjognak megfelelően történt.


A középkori falu – a „villa” -   királyi, vagy egyházi birtokon létesült.

Az első Árpád-házi királyok – Szent István, Szent László és Könyves Kálmán – törvényeiben az együtt élő helyi közösségek egyetlen települési kereteként a falvak szerepeltek.

Ezek annyi önkormányzati joggal bírtak, amennyit a földesúr megengedett.

A falunagy (a későbbi bíró) irányította a községet.

A középkor későbbi évszázadaiban kialakult a falugyűlés, amely a földesúr jelöltjei közül megválaszthatta a  bírót és az esküdteket, vagyis a falu irányító testületét.

Ez a testület a földesúr megszabta keretek között, a helyi szokásjog, vagy ha volt, a falutörvény alapján döntött a falut és lakóit érintő ügyekben.


A török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc küzdelmei után Somogy vármegye önállóságát 1715-ben állították vissza. (2.)

A hódoltság alatt a lakosság jó része elpusztult vagy elmenekült, a településhálózat szétzilálódott, megyeszerte 225 település maradt meg, 65000 – 80000 fő becsült lélekszámmal. 

A földművelésre alkalmas területek elvadultak.

A lakosság lélekszáma 1780-ra 163500 főre emelkedett a megyében egyrészt a természetes szaporulat révén, másrészt a jelentős délszláv és német betelepülés miatt. A töröktől visszafoglalt területek gazdaságának újraindításához ugyanis munkaerőre volt szükség.

A németek betelepítése Buda visszafoglalása után azonnal megindult, elsődleges célterülete pedig a Bakony, a Vértes, a Budai hegység környéke, Baranya és Tolna volt.

Leggyakrabban a magyarok által üresen hagyott falvak foglaltak el, de új településeket is létrehoztak.

A vármegyébe érkezők a korra jellemző módon néhány évi adómentességet és szabad költözködési jogot kaptak.


A puszta akkoriban egy uradalmi majorsághoz tartozó területet jelentett az ott élő lakossággal (béresek, cselédek, zsellérek és családjaik) együtt.

Ezek a lakosok általában hosszabb - rövidebb időre kötött szerződés alapján dolgoztak az uradalomnak.

A zsellérek bírtak némi ingatlannal és hosszabb, 3-6 évnyi vagy határozatlan időre szerződtek, ún. contractualisták voltak; a cselédeknek nem volt vagyonuk és általában egy évre szegődtek.

A puszta közigazgatása a birtokos vagy a bérlő kezében volt, de életszerűen ezzel nemigen foglakozott. Csak akkor lépett fel, ha erre kifejezetten kérték, vagy bejelentés érkezett.

A közigazgatással kapcsolatos ügyeket általában a tanító intézte.


A tanító tehát nem csak oktatási, hanem közigazgatási – nótáriusi - feladatokat is ellátott. Ilyen irányú feladatköre a későbbi jegyzői feladatoknak felelt meg azzal, hogy jogosítványai és kötelezettségei korlátozottabbak voltak hatalmi és adminisztrációs szempontból egyaránt. Panaszos ügyekkel a tanítót keresték meg, amiket ő az illetékes helyekre továbbított. Kihirdette és értelmezte a központi és uradalmi rendeleteket és utasításokat. Tartotta a kapcsolatot a felsőbb hivatalossággal és a földesúrral vagy annak képviselőjével.


1853-54-ben  -  szoros osztrák fennhatóság alatt – megszervezték a kerületi jegyzőségeket, így a lengyeltóti jegyzőséget is.

Ekkor választották szét a jegyzői és a tanítói hivatalokat.

A pusztákon azonban a szokásjog alapján a tanító hivatala közigazgatási és bizonyos jogképviseleti feladatokat továbbra is ellátott.


Hács 1907. augusztus 9.-én lett község, közigazgatásilag önálló önkormányzat. Addig Lengyeltótihoz tartozott, Hács telep néven.


"A Belügyminister a Somogy Vármegye területén fekvő s jelenleg Lengyeltóti községhez tartozó >Hács telep<-nek >Hács< elnevezés alatt önálló kisközséggé alakulását elrendelte. (75.831/1907.Bm.sz.)" Belügyi Közlöny, 1907.08.11. 340.


A falu 1950-ig a Lengyeltóti, majd a Fonyódi, azután pedig a járások 1984-es megszüntetéséig a Marcali járáshoz tartozott közigazgatási szempontból. A jegyzőség Lengyeltótiban volt, 1928-ig mint körjegyzőség. 1928-ban Lengyeltóti nagyközséggé vált, ekkor a nagyközség jegyzőségéhez csatlakozott Hács.

Pettend pusztát 1931. január 1.-el csatolták Gyugytól Hácshoz.


A községet 6 tagú elöljáróság igazgatta, élén a bíróval, aki minden esetben a falu egyik tekintélyes, köztiszteletben álló lakosa volt.


A falu első bírójának Moschberger János Györgyöt ( szül.: Lajoskomárom, 1859.02.18.) választották meg.

A település élén a községi bíró állt , a jegyző vezette az adminisztrációt, az elöljáróság (4 esküdt, 1 közgyám) pedig döntéshozó és végrehajtó szervként működött.

 Az 1871. évi XVIII. törvénycikk – az első községi törvény – értelmében a község legfőbb döntést hozó fóruma a képviselő-testület volt. Minden húsz éven felüli önálló lakos községi választójogot kapott. Ők választották a képviselő testület felét, míg a másik részét a virilisek, vagyis a legtöbb adót fizetők tették ki.

Az első bíró és az elöljáróság  szervezte meg a falu közigazgatását. Meghatározták a különböző gyűlések idejét, a képviselő-testület feladatkörének gyakorlását, ülésezésének rendjét, hatáskörének személyes felosztását. Elöljárósági hivatalt alakítottak ki.  A két tanítói hivatalra a továbbiakban is jelentős mértékben támaszkodtak.

A vonatkozó törvényeknek eleget téve kisbírót, községi bábát, községi éjjeliőrt alkalmaztak.

Csendőri hivatalt (csendőrpihenő) szerveztek a Lengyeltótiból kijáró csendőrjárőrök részére. A jegyzőséggel karöltve honvédelmi képzési és hadkiegészítési feladataikat is ellátták falu hadköteles ifjúsága körében.


A járás élén álló főszolgabíró közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorolt.

Az 1886.évi XXII. törvénycikk – az ún. második községi törvény - pedig a bíró- és jegyző választásába közvetlen beleszólási lehetőséget biztosított a számára.


1907-1969 között volt közigazgatási szempontból is valóban önálló a falu.


Bírói tisztséget viseltek: 


Moschberger János György(1907-1927), 

mosberger_janos_biro_alairasa_1927.jpg

Mosberger János bíró aláírása 1927.


Koch Henrik  (1927-1928 - meghalt), 

Ember Gábor (1928 -1929),

Fűzfa Kálmán (1929-1943 - meghalt),

fuzfa_kalman_biro_alairasa_1935.jpg

Fűzfa Kálmán bíró aláírása 1935.


Kirner Sándor (1943-1946 - lemondott a tisztségéről),

kirner_sandor_biro_alairasa_1945.jpg

Kirber Sándor bíró aláírása 1945.


Vogel Mátyás (1946-1951).

vogel_matyas_kezirasa.jpg

Vogel Mátyás bíró aláírása 1950.



szent_istvan_unnepen_1947-ben._vogel_matyas_biro.jpg

Vogel Mátyás egy községi ünnepen 1947-ben. Mögötte Gál Sándor és  Lantos János béndeki tanító.


Elöljárósági tagok voltak többek között: Scheib Konrád, Schäffer Konrád, Mosberger György, Mosberger János, Jancsikics József, Szabó Dénes, Kubik György, Kanizsai János (egyszersmind közgyám is volt).

Az elöljáróság hivatala ott volt, ahol most Peitlerék laknak.

A csendőrség hivatalos helyisége és pihenőszobája Hácson a Kapitány házban volt a posta mellett, ma Zrínyiék laknak ott.

Meghatározott időszakonként gyalogos csendőrjárőr jött Lengyeltótiból, akik a Kapitány házból indulva járták be a falut, a szőlőhegyet és a pusztákat. A kijelölt helyeken – pl. a túlsó béndeki juhásznál – aláíratták a könyvüket, bizonyságul, hogy ott jártak.

A csendőrjárőr kettő, kakastollas kalappal és szuronyos puskával felszerelt csendőrből állt, akik az előírás szerinti feszes tartással járták a falut. A szabálytalanságokra figyelmeztették az embereket, ha kellett büntettek. Például vasárnap nem volt szabad dolgozni, akit a csendőrök rajtakaptak ilyesmin, azt megbüntették 1-2 pengőre.

A falusiak tartottak tőlük. A gyerekek elbújtak előlük, úgy lesték őket.


A  világháború után az Ideiglenes Nemzeti Kormány az egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy a nyilas uralom alól felszabaduló megyékben ismét működésbe hozza a közigazgatás gépezetét. 1945. január 4-én rendeletet bocsátott ki a közigazgatás ideiglenes rendezéséről. Nemzeti bizottságokat hoztak létre minden közigazgatási szinten, amelyek újraalakították ideiglenesen a megyei, járási és községi elöljáróságokat, de szakítottak a virilizmussal. Járási szinten a szovjet katonai parancsnokságok ellenőrzési joggal bírtak.

A megújult elöljáróság a régi testület helyben maradt tagjaiból és alkalmazottaiból, valamint  jól ismert, lehetőleg baloldali érzelmű polgárokból állt össze. A pártközi egyeztetések, megbeszélések szerepe és fontossága megnőtt. A faluban megalakultak a néphatalmi szervek.

Létrejött a földreform végrehajtására a földigénylő bizottság, a mezőgazdasági termelés irányítására és ellenőrzésére a termelési bizottság és a 15/1945.M.E. számú rendelet alapján a polgárok

1945 előtt tanúsított esetleges antidemokratikus magatartását vizsgáló igazolóbizottság, melynek vezetője Kirner Sándor községi bíró volt.

A bizottságok személyi összetételükben az 1945-ös választások eredményét tükrözték. (Hácson kisgazda, szociáldemokrata, parasztpárti, kommunista.)


1950-ben átszervezték az államigazgatást.

A Magyar Népköztársaság országgyűlése az 1950. évi I. törvénnyel vezette be a tanácsrendszert. 1950 június 15-én megyei tanácsi, augusztus 15.-én járási tanácsi, október 22.-én községi tanácsi választásokat rendeztek. Szavazni a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire lehetett. 1950. október 26-án megalakult a hácsi Községi Tanács.


A falu első tanácselnöke Vogel Mátyás lett, aki eddig a bírói tisztséget töltötte be.

Őt  Bierer János, Schmidt Ferenc,Heizer János, Püspök István, Gál Sándor, Molnár Géza követte.


schmidt_ferenc.jpg

Schmidt Ferenc


heizer_janos.jpg

Heizer János



Tanácstitkárok: Bierer János, Szántó János, Nyári Lajos, Bogdán Ferenc, Kovács Béla (1963.03.01. - 1965.03.15.), Bíró István voltak.


id._nyari_lajos.jpg

Nyári Lajos


kovacs_bela_1964-ben.jpg

Kovács Béla



biro_istvan_es_unikaja_gaal_laszlo.jpg

Bíró István


1968. december 31-én megszűnt a  hácsi Községi Tanács, helyette Nagyközségi Közös Tanács alakult Lengyeltóti központtal.

A falu elveszítette 1907-ben szerzett önállóságát közigazgatási és gazdasági értelemben egyaránt.

Ugyanilyen helyzetbe kerültek a szomszédos falvak is (Gyugy, Kisberény), a tendencia országos volt.

A járások 1984-es megszüntetésével befejeződő közigazgatási átszervezés első lépése volt a kis falvak önállóságának megszüntetése. A városok lettek a központok,  Fonyód, Boglárlelle, Lengyeltóti azért kapott városi rangot, hogy ilyen közigazgatási központ lehessen.


Az 1971 évi országgyűlési és helyhatósági választások után azokban a falvakban, ahol nem volt önálló tanács, ún. elöljáróságokat alakítottak, amelyek a közös tanácsba beválasztott tanácstagokból álltak és bizonyos ügyekben döntési, más ügyekben javaslattételi és egyetértési joggal bírtak a falut érintő döntések meghozatala során.


Hácsot három tanácstag képviselte a Lengyeltóti Nagyközségi Közös Tanácsban, ők alkották az elöljáróságot: Kubik György, Kőrösi János, Lang Pál. Vezetőjüknek - elöljárónak - Kubik Györgyöt választották meg. Később Bíró János Jenőnét és Nagy Lajost választották meg tanács- és elöljárósági tagnak.


Ezeket a falvakat ún. szerepkör nélküli falvaknak nyilvánították és meg akarták szüntetni őket. Hácsnak is ezt a sorsot szánták.


A falu azonban nem hagyta magát, az elöljáróság vezetésével beindult a természetes védekező reflex.

A megszüntetési törekvések ellen csak egy lehetőség volt, az előre menekülés.

Olyan fejlesztéseket kellett megvalósítani, amelyek révén nő a falu népességmegtartó képessége.

Nagy erőfeszítések és áldozatok árán ekkor építették az  óvodát, a vízvezeték hálózatot és leaszfaltozták az utcákat.

A hácsiak szívesen adományoztak ezekre a célokra saját pénzükből,  sok társadalmi munkát végeztek, az elöljárók állami támogatásokat jártak ki a megyénél.

A tóti tanács sem mondhatott immár nemet, kénytelen volt támogatni a hácsiak törekvéseit.

Látva az igyekezetet, Lengyeltótiban is a falu mellé állt a vezetők nagy része.

A rendszerváltásig nem csökkent lényegesen a falu lélekszáma, többen építkezésbe fogtak a nyolcvanas években, olyan is volt, aki visszaköltözött a faluba.


1990-ben önkormányzati és polgármester választások voltak, a község visszakapta közigazgatási önállóságát.

A falu első polgármestere Pappné Környei Ilona, az első képviselő-testület tagjai pedig Bene József, Eőry László, Kőrösi János, Mózer Gyula, Tuli Gyula voltak.


t_testulet._balrol-jobbra_mozer_gyula_pappne_kornyei_ilona_eory_laszlo..jpg

Az 1990-ben megválasztott testület két tagja és a falu polgármestere egy kuratóriumi ülésen.

Pappné Környei Ilona (középen) 1990-ben a polgármesteri tiszteletdíjából alapítványt tett, amely a legjobb tanulmányi eredményt elért, egy-egy alsós és felsős diákot támogatott. Az alapítvány kurátorai rajta kívül Mózer Gyula (balra) és Eőry László (jobbra) voltak.


A polgármesteri tisztségben Mózer Gyula, Németh Jánosné Csizmadia Zsuzsanna, Mátrai Gabriella, Molnárné Kubik Zsuzsanna követte őt.

Az adminisztrációt a lengyeltóti körjegyző irányítja.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 141
Tegnapi: 138
Heti: 811
Havi: 4 522
Össz.: 766 062

Látogatottság növelés
Oldal: Közigazgatás
Hács története - © 2008 - 2017 - hacstortenete.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: konyári csalàd - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »