Loósz család
Idősebb Loósz Henrik, 20 holdas gazda, gyermekei Henrik (Imre), Katalin.
Három pár lova és három háza volt Hácson. A Kapitány házat ő építtette és adta el később. Az övé volt az evangélikus iskola feletti ház (ma Pfeiffer Zoltán lakik ott) és a Fő u. 14. alatti ház, ma Kőrösiék háza van a helyén. A két utóbbit Simon Lajos vette meg a fiától. Az evangélikus gyülekezetben aktív szerepet vállalt a családjával együtt, adományokkal támogatta az 1906-ban létrehozott templomépítési alapot. 1919-ben a fiával együtt szerződött a "téglamentési akcióban".
Loósz Katalin, (id. Loósz Henrik testvére) Heizer Konrád első felesége volt, gyermekük Konrád, aki Mohácsira magyarosított. Unokáik Mohácsi Mária, Mohácsi Kálmán, Mohácsi Béla, Mohácsi Sára.
Ifjabb Loósz Henrik (Imre) (Lengyeltóti-Hács, 1879-+), felesége Geiszt Mária (Tóth-Gyugy Béndek puszta, 1881 - Hács, 1956), gyermekei Mária, János, Katalin, Erzsébet.(Katalin és Erzsébet csípőficammal születtek.)
Henrik 2 évre Amerikába ment dolgozni, 1905. február 28.án Antwerpenből érkezett New York-ba a Kroonland fedélzetén.
A húszas években örökölte édesapjától a vagyont, de életmódja és a gazdasági válság miatt nem tudott jól gazdálkodni vele, az 1930-as években tönkrement. Minden dobra került, Henrik az evangélikus iskola melletti házban lakhatott "árendában", magyarán Simon Lajos kiadta neki albérletbe. Unokaöccse, Mohácsi Konrád amíg tehette, támogatta nagybátyját. Később öregek otthonába került.
Loósz János Gamáson lett jegyző, Laczfi-ra változtatta a nevét. Később Bedegkéren volt tanácstitkár.
Loósz Mária (Lengyeltóti-Hács, 1903.12.21.- Dombóvár, 1963), férje Hosszú József volt, gyermekeik Erzsébet és Lajos. Férje korán elhagyta, a gyerekekkel sem törődött.
Loósz Mária (Hosszú Józsefné)
Mária a családját fiatalasszony korától egyedül tartotta el a kétkezi munkájával. Előbb Kanizsai Jánosnál dolgozott cselédként, szántott-vetett. 1949-ig Kacskovicséknál volt konyhalány Béndeken. 1946-ban a földosztáskor Gárdony pusztán kapott földet és házhelyet, ott épített házat, oda is költöztek 1949-ben. Módosabb, főleg gárdonyhegyi gazdáknál vállalt napszámot. Gyermekeit tisztességgel felnevelte és megadta nekik azt a szülői támogatást, amit ő maga nem kapott meg a családjától. Édesanyját, Geiszt Máriát 1953-ban vette magához és gondozta őt az 1956-ban bekövetkezett haláláig.
Hosszú Erzsébet (1937), az általános iskolát Hácson végezte. Előbb az erdészetben, majd 1953-59 között a Nagybereki Állami Gazdaság kunpusztai üzemegységénél volt szakácsnő. 1959-ben Dombóvárra ment férjhez.
Férje Zentai Gyula rendőr, MÁV alkalmazott. Gyermekük Kornélia.
Erzsébet a dombóvári Járásbíróságon dolgozott a nyugdíjazásáig.
Hosszú Erzsébet (jobbra) és barátnője, Fekete Margit.
Zentai Kornélia (1964) mérnök-közgazdász, KSH dolgozó.
Férje Mura Mészáros Péter IT mérnök.
Gyermekeik Anna (1993), Eszter (1995) gimnazisták.
Hosszú Lajos (Kaposvár, 1941.05.06.), 1955-ben Budapestre ment, kőművesnek tanult a 22. sz. Állami Építőipari Vállaltnál. Gondnokság-üzemeltetési vezetőként dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Nevét Hargittai-ra változtatta.
Felesége Sándor Rózsa (Somogyvár 1941), nyugdíjas titkárnő. Gyermekük Tamás.
Hosszú Lajos és Scheffer László 1951-ben
Hosszú Lajos 1954-ben
Hosszú /Hargittai/ Lajos a gárdonyi ház előtt 1994-ben.
Hargittai Tamás (1966), irodagép szerviz-technikus.
Loósz Katalin