Hács története

Író - szerkesztő: Kubik György

Kacskovics család



A Kacskovics család Trencsén vármegyéből származik.

Nemességüket 1465-ben, a családi hagyomány szerint Mátyás királytól nyerték el.


Kacskovics József  Trencsénben volt jegyző (édesapja Kacskovics János, nagyapja Kacskovics Bálint).

Gyermekei : János, József, Ferenc, Mihály, Benjámin.


Kacskovics János katona volt. Részt vett a napóleoni hadjáratokban, majd a lembergi katonai rokkantintézet felügyelője lett. Felesége Woycziechowska Magdolna, gyermekük Éva.


Kacskovics József tiszttartó volt a kéthelyi uradalomban.


Kacskovics Ferenc Nógrádban volt földbirtokos. Felesége Tomaskovics Borbála. Fiuk, Ágoston (*1791) Patalomban szerzett birtokot, felesége Szalai Julianna volt.


Kacskovics Benjámin pap lett. Mernyén káplán, majd Súron plébános volt.


Kacskovics Mihály (1776-1855) ügyvéd, több uradalmat képviselt, a legjelentősebb megbízója Esterházy herceg volt.

1808-ban házasságot kötött Svastics Máriával. 

Gyermekeik : Ignácz (1817), Sándor, Vince (1820), Károly (1821), Mihály (1826), Anna.


Munkájából megvagyonosodván birtokot vásárolt Mocsoládon, ahol barokk kastélyt építtetett 1814-ben.  (Bővebben: www.mocsolad.com )

A Kacskovics család nemességét megerősítő okirat 1815-ben került kihirdetésre Kaposvárott és Balassagyarmaton.

a_kacskovics_csalad_cimere.jpg

A Kacskovics család címere


Kacskovics Mihály később több birtokot is vásárolt. Szerzett javait felosztotta gyermekei között.

Erről a Pesti Napló 1855./1577. száma írt.

Hátrahagyott iratai megtalálhatók a Somogy Megyei Levéltárban IV.29. fondszám alatt.


Fiai közül Ignácz 1843-ban kaposvári főszolgabíró, 1846-ban főjegyző volt, Sándor Mocsoládon lett birtokos, Mihály Nagybajomban és Béndeken szerzett birtokot.


Második Kacskovics Mihály (1826-1908 ) 1853-ban  vásárolta meg Béndeket a Pongrácz családtól és ott gazdálkodott.

Ő építtette a kúriát - és valószínűleg a klasszicista templomot is - 1854 és 1857 között.

Goszthonyi Idával (nagybajomi birtokos család leánya) kötött házasságot. Öt gyermekük született.

Dolgozatom  témája  miatt a továbbiakban a család béndeki ágának történetével foglalkozom.


a_bendeki_kuria_az_1930-as_evekben.jpg

A béndeki Kacskovics kúria

 

Harmadik Kacskovics Mihály (1859-1932) 1895-től miniszteri osztálytanácsos, 1912-től miniszteri tanácsos a Közoktatási és Vallásügyi Minisztériumnál, a Lipót rend lovagja volt.

Házasságot az erdélyi, dési Govrik Adrienne-el kötött.

Az ő idejében volt a legélénkebb a társadalmi élet Béndeken. 1911-ben tanítói kongresszust készített elő Budapesten.

Mihály úr az élete utolsó éveiben nagyon beteges ember volt, olyannyira, hogy a gyógykezelések költségeit a gazdaság jövedelme nem fedezte, kölcsönöket kellett felvenni.

A birtok leírása a Béndek puszta menüpont alatt olvasható.


Negyedik Kacskovics Mihály (1896-1941) Erdélyben nevelkedett.

Jogi egyetemi tanulmányait megszakítva vett részt az I. világháborúban, mint honvéd tüzér hadnagy. A háború után a Dés melletti Kaczkó községben földbirtokot örökölt, de a trianoni békeszerződés utáni román hatalom megfosztotta birtokától. Erdély elcsatolása után Gamás Szentmihály nevű részébe költözött a feleségével.

Édesapja a fagázzal működő gamási malom és az erdőgazdaság felügyeletét bízta rá.


Első felesége Sárközy Eszter (1899-1932).

Négy gyermekük született: Mihály, Ferenc (1922-1989), Sándor (1925), Imre (1932).

Sárközy Eszter 1932-ben, Imre születésekor meghalt. (Mihály úr édesapja egy-két hónappal előbb húnyt el.)

Még ebben az évben Béndekre költözött és újra házasodott.


Második felesége Eyssen Ilona (1911-1992). 

Hat gyermekük született: Gábor (1933), Éva 1934), Judit (1936), Endre (1938), Adrienne (1939), Lajos (1942-2007).


Miután Mihály úr látta, hogy a gazdálkodásból nem tudja kitermelni a banknak visszafizetendő pénzt, 1936-tól bérbe adta a szántóföldeket a mocsoládi rokonnak Bánó Ivánnak (*1888).

A 100 kh erdőt és a gamási malmot megtartotta saját kezelésében.

Kacskovics Mihály Désen halt meg 1941-ben, nagyanyja temetésekor. Karácsonykor temették Béndeken.


Ötödik Kacskovics Mihály (1919-1999).


kacskovics_mihaly.jpg

Kacskovics Mihály


Mihály és testvérei örökölték az 530 kataszteri holdas birtokot, papíron tíz felé osztva a területet. Mihály miután a székesfehérvári cisztercitáknál leérettségizett és elvégezte a hadapród iskolát, 1943-ban bevonult katonának. A hét félárva kiskorú testvérére való tekintettel hátországi tiszti beosztást kapott, a hadtáp- és utánpótlást biztosította. 1945-ben hadifogságba került, 1949-ben tért haza.

A háború alatt a család megnehezült anyagi körülmények között élt, kis létszámú személyzettel a korábbiakhoz képest szerény háztartást vezetett.


A háború végén, amikor a hácsiaknak menekülniük kellett, a Kacskovics kúriába harminc családot fogadtak be.

Bánó Iván 1945-ig gazdálkodhatott Béndeken, 1945 végén elvették birtokait, értelemszerűen bérlő sem lehetett tovább. 1951-ig néhány holdon ő is gazdálkodott Őrspusztán.


A Kacskovics birtokot a háború után nem vették el. Nem érte el a gyermekek között az apjuk halála után szétosztott birtok azt a nagyságot, ami felett az 1945. évi VI. törvény értelmében elvehették volna. 1951-ig saját maguk gazdálkodtak. Sándor és Imre traktoros (volt egy saját és egy bérelt körmös Hoffer traktorjuk), Gábor kocsis volt. A földosztás csak annyiban érintette őket, hogy az addigi munkásaik a szomszédos Niczky Béndeken földet kaptak és onnantól már a sajátjukon gazdálkodtak. Azért két-három hűséges emberük velük maradt, például Braun Lajos, aki parádés kocsis volt azelőtt. Az aratómunkások és a cséplőgépek Hácsról jöttek aratáskor.

A birtok végül 1950-ben állami tulajdonba került.


Imre 1949-ben Bánóékhoz került Mocsoládra. (Imrét  édesanyja halála után 1932-ben nagynénje, Bánó Ivánné Kacskovics Virgie fogadta be Imrével egyidős Sándor fia tejtestvérének. Saját gyermekükként szerették és nevelték. Imrét édesapja halála után, 1941-től ismét ők nevelték 1944 nyaráig.)


mocsoladon.jpg

Kacskovics Imre (balról a harmadik) a Bánó családdal 1934-ben. (Balról-jobbra: ifj. Bánó Iván, Bánó Mária, Kacskovics Imre, Bánó Sándor, id. Bánó Iván, Bánó Tamás, Bánó Zoltán.)


kacskovics_imre.jpg

Kacskovics Imre


1951-ben velük együtt Budapestre költözött. Az 1942-ben elkezdett és 1944-ig látogatott gödöllői Premontrei Gimnáziumot már nem volt lehetősége folytatni, előbb magántanuló volt, majd lakatosnak tanult.


Sándor az Eyssen rokonsággal került Budapestre 1951-ben, ő is lakatos lett.

kacskovics_sandor.jpg

Kacskovics Sándor


Ferenc amerikai fogságba esett. 1945-ben hazajött, újra beiratkozott a jogi egyetemre, jogász doktor lett.

kacskovics_ferenc.jpg

Kacskovics Ferenc


Az 1949-ben kezdődő hácsi templomépítéshez a család munkával és adományokkal járult hozzá. Az akkor még meglévő kúria parkjából hozták a tetőfának való fenyőket, a szentély szőnyegét is ők adományozták.


Az építkezésből fizikailag is kivették a részüket, követ faragtak, maltert hordtak.

A templom első gondnoka Kacskovics Mihály volt.

Nem múlhatott el szentmise a részvételük nélkül.


Mihály 1951-ben, pápai engedéllyel, a béndeki templomban feleségül vette mostohaanyját.


1951. decemberében kitelepítették a családot Hácsra, csak ingóságokat tudtak megmenteni úgy, hogy ismerős hácsi családoknál dugták el őket (Herkovics, Vogronics, Lang családok), minden egyebüket elvették. A mai kultúrház helyén álló egyik, nagyon rossz állapotban lévő, Kanizsai – féle cselédházba költöztették őket. A cselédházat azelőtt kecske- és tyúkólnak használták, egy része romos volt már.


a_hacsi_cseledhaz_ahova_kitelepitettek_oket.jpg

A cselédház, ahová a családot telepítették.



A kisebb gyerekek a szomszédoknál (Jancsikics család) aludtak. A hácsiak lehetőségeik szerint – takarmánnyal az egyetlen háziállatuknak, a kecskének; némi élelmiszerrel, törődéssel - segítették őket.

Az anya és Mihály 1952 júliusáig az erdészetben dolgoztak Mohácsi Kálmán erdész oltalma alatt.  Azután már kényszer munkahelyet jelöltek ki a számukra Dunapentelén, Szálinváros építésén. Hetente jártak haza, hátizsákban hozva a következő hétre való kenyeret és ha volt rá módjuk, egyéb élelmiszert.

A kisebb testvéreket a nagyobbak gondozták.


Gábor erdészeti kocsisként keresett is egy keveset, azután 1953-ban Sztálinvárosba (Dunaújváros) került és kohó kőművesnek tanult.


kacskovics_gabor.jpg

Kacskovics Gábor



Eleinte Éva volt a háziasszony, Judit pedig a kertet és a ház környékét tartotta rendben.


Éva 1952-ben Budapestre került, laboráns lett.

kacskovics_eva.jpg

Kacskovics Éva


Endre 1952 augusztusában a budapesti Piarista Gimnáziumba iratkozott, érettségi után előbb villanyszerelő, majd villamos mérnök lett. Az abszolutóriumig elvégezte a jogi egyetemet is. Felesége a hácsi Ember Emma (1938-2006), gyermekei Emma (1960), Andrea (1961), Endre (1963)

kacskovics_endre.jpg

Kacskovics Endre


A Hácson maradtak 1955-ben az Ember József – féle házba költöztek albérletbe.


Judit férjhez ment Lengyeltótiba, férje Tóth Gyula agrármérnök volt.

kacskovics_judit.jpg

Kacskovics Judit


Lajos 1956-ban az esztergomi gimnáziumba iratkozott, de 57-ben hazajött és Bogláron lett lakatosinas, ott is végzett. Technikusként az állami építőiparban dolgozott.

kacskovics_lajos.jpg

Kacskovics Lajos


Kacskovics Mihályt 1956-ban, a forradalom alatt tanácstitkárnak (jegyzőnek) választották meg a hácsiak. A forradalom leverése után a rendőrök elvitték Fonyódra és csak egy hónap után engedték el. Munkaszolgálatra kötelezték, majd rendőri felügyelet alá került.


1961-ben Telkibe költöztek.


Adrienne 1961-ben a szülőkkel költözött Telkibe, csecsemőápoló és gondozó szakközépiskolát végzett, szakképesítésének megfelelő munkakörben dolgozott nyugdíjazásáig.

kacskovics_adrienne.jpg

Kacskovics Adrienne


Mihály erdészként kapott állást, levelezőn elvégezte a Soproni Erdészeti Egyetemet, az erdészetből ment nyugdíjba.

Később Ilona asszonnyal és testvéri segítséggel Budakeszin házat épített, ott is laktak halálukig.


Az idősebb hácsiak ma is tisztelettel és megbecsüléssel, emellett sokan barátsággal emlékeznek a családra.


A család béndekpusztai levéltára 2,00 iratfolyóméternyi mennyiségben a Somogy Megyei Levéltárban XIII. 16. fondszám alatt található.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 196
Heti: 746
Havi: 4 649
Össz.: 791 125

Látogatottság növelés
Oldal: Kacskovics család
Hács története - © 2008 - 2017 - hacstortenete.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: nyársat dugni - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »