Huber Jánosné Tóth Katalin tanárnő

 

1928. január 14.-én született Debrecenben.

Édesapja Tóth Sándor (1906-1975) adótiszt, édesanyja óvónő.

Sándor testvére tanár. Zsadányban, majd Biharugrán laktak.

Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait előbb Biharugrán, majd 1944-ig  a hódmezővásárhelyi leénygimnáziumban végezte.

Egyik legkedvesebb tanára Szabó Magda írónő volt.

1944. március 15.-étől az iskola épületét kisajátították hadi célokra, a tanulókat hazaküldték. 

Édesapját és más köztisztviselőket 1944. szeptemberében megbízták a községháza és a nagyszalontai főszolgabírói hivatal irattárának  Devecserre való menekítésével. Családja is vele ment.

1946. júniusában Németországból tértek haza.

A hódmezővásárhelyi gimnáziumot nem tudták újra szervezni, ezért 1946-tól a szegedi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Itt érettségizett 1948-ban.

Érettségi után egy év alatt elvégezte a szegedi tanítóképzőt, közben a Tudományegyetemen vendéghallgató volt.

1949-ben Gyugyra került alsó tagozatos tanítónak.

1950-ben házasodott Huber Jánossal, akit a szegedi gimnáziumból ismert, osztálytársak voltak.

Gyermekeik: Éva (1961), Gábor(1963).

1950-ben Hácsra helyezték Kanizsai János utódaként.

Egy évig még együtt dolgozott a Torkos házaspárral, azután egyedül tanított 47 gyermeket az alsó tagozat négy osztályában.

Nehéz körülmények között, egyetlen nagy, sötét, olajos - padlós terembe zsúfolódtak be a gyerekek. A törékeny, fiatal tanítónő egészsége ezt megsínylette.

Központi tanterv és utasítás alapján, heti 23 kötelező óraszámban folyt a tanítás.

Mielőtt az egyik osztállyal foglalkozott, a másik háromnak ki kellett adnia az önállóan megoldandó feladatokat, óra végén pedig ellenőriznie kellett a teljesítést.

Feszes, fegyelmezett időbeosztással zajlottak az órái.

1954-ben a felső tagozatra helyezték át a főiskolai végzettsége miatt.

Történelmet, földrajzot, éneket, rajzot, testnevelést tanított nem szakos tanárként.

Az 1960-as évek elején

Az 1960-as évek elején elvégezte az ELTE magyar-történelem tanári szakát.

Diplomamunkáját kényszerből a TSZ szervezésről írja.

Mintegy mellékesen, de valójában az igazi érdeklődését követve a Somogy Megyei Levéltár iratai alapján igazolja a középkori Thuul, Alchy, Sutak falvak létezését.

Kutatni akarta a hácsi alapító szerződést és a betelepülés idejét is, azonban erre elegendő időt fordítani és publikálni nem volt lehetősége, felettesei sem támogatták.

Katalin néni  - így hívtuk mi, a tanítványai -  alaposan felkészült, szigorú, a feladatok teljesítését következetesen számon kérő, a munkája során rá jellemző sajátos, új módszereket szívesen alkalmazó pedagógus volt Hácson és Buzsákon is.

Számunkra egyenesen imponáló volt, hogy minden kérdésünkre azonnal tudott válaszolni és a végletekig kiszámítható volt, a szó jó értelmében.

Biztosan ellenőrizte a füzeteinket, biztosan kikérdezte a feladott memoritert, biztosan ellenőrizte a szülő aláírását az ellenőrzőben.

Tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt és ahogy látom, ma is az.

Szuggesztív és rendkívül szenzitív volt az óráin, olyannyira, hogy figyelmünk egyszerűen nem tudott elkalandozni.

Tanítványai intellektuális eszmélése, intellektusuk kezdeti és későbbi gondozása volt számára a legnagyobb öröm.

Különösen a történelmet és a földrajzot szerette úgy tanítani, hogy a gyerekeket abszolút bevonta az óra menetébe.

Például Budapesten "repülőre ültek" és Helsinkibe repültek. Az "utazás" során érintett országok hegy- és vízrajzáról, iparáról, mezőgazdaságáról a gyerekek beszéltek. A nebulók ismételtek, feleltek és új anyagot is vettek egy füst alatt. Az óra végi értékelés nem maradt el. 

Komoly részt vállalt Hács község kultúrális életében.

Szeretett színdarabokat, színműveket betanítani, rendezni.

A darab kiválasztásában igényes volt.

Minden évben legalább egy, valóban irodalmi értékkel bíró darabot rendezett és mutatott be a lelkes hácsi közönségnek és az akkor divatos kuktúrális szemléken a környék falvaiban.

1960-ban indult be az Úttörőmozgalom Hácson, az első csapatvezető Katalin tanárnő lett.

Minden évben tanulmányi kirándulást (Szigetvár, Pécs) és nyári Balaton - parti táborozást szervezett a diákoknak a kollégái és a szülők segítségével.

A hácsi gyerekek ilyen programokon annakelőtte még nem vettek részt.

1969-ben Buzsákra került magyar – történelem szakos tanárnőnek.

1983-ban nyugdíjba ment, de szerződéssel  1988-ig tovább tanított Buzsákon és Lengyeltótiban.

82 évesen Hácson

Oldal: Huber Jánosné Tóth Katalin tanárnő
Hács története - © 2008 - 2024 - hacstortenete.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat