Hács története

Író - szerkesztő: Kubik György

A két háború között az önálló község jelentős fejlődésnek indult.

 

A trianoni határok meghúzásával sok nagybirtokot is kettévágtak, a kint rekedt rész már másnak hozott hasznot.  A birtokosok különböző módokon jóvátételt kaptak az államtól elvesztett javaikért (kártérítés, állami támogatás, állami megrendelések, céltermeltetés, stb.). Ez egy sajátos tőkebeáramlást jelentett a megmaradt uradalmi részekbe és egyáltalán a mezőgazdaságba és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó iparba. Új gépeket, eszközöket vásároltak. Centralizálták és intenzívebbé tették a gazdálkodást.

A birtokok perifériáitól megszabadultak, ezeket e területeket eladták a helyi lakosságnak.

 

A Nagyatádi féle földreform - 1920 évi XXXVI.tc. - Hácson is éreztette hatását. A Majori földeket – Hács fölött Kisberény felé a Zichy major környezetében -  például 1929-ben, gróf Zichy Béla 1928-ban bekövetkezett halála után, adta el a Zichy birtok. Ott vettek földet a hácsiak közül többen. Drágán adták.

 

1930-ban a Niczky birtok pettendi és hácsi, valamint a Jankovich és Zichy birtok hácsi (Újutca, Major alatti földek, Jalászka) részeit parcellázták fel és adták el helyi gazdáknak. A parcellázásokat Kanizsai tanító úr vezette, ő maga is vásárolt 30 kh földet.

 

Az összességében 250 kh szántó és 270 kh erdő eladása jelentette a falusiak számára a lehetőséget a birtokszerzésre és gyarapításra.

Sokan vettek fel hitelt a bankoktól vagy az ifj. dr Temple Rezső képviselte hitelszövetkezettől. A törlesztés nem volt problémamentes, előfordult, hogy később egy-egy gazda eladni kényszerült a földjeit vagy elárverezte a javait a kölcsönadó pénzintézet.

Más – más okból ugyan, de ezidőtájt került dobra például Mosberger Jánosnak, a falu első bírójának és Loósz Imrének, a falu egyik tehetős gazdájának a vagyona.

 

A harmincas évek derekán Hácson a legmódosabb gazda Kanizsai János tanító 30 kh, valamint Mosberger György és családja volt előbb 25 majd 30 kataszteri hold birtokkal és  15 egység közös községi erdővel. Szegődött cselédet Mosbergerék nem tartottak, napszámosokat alkalmaztak. Kanizsai János két cselédet szegődtetett.  

A harmincas évek közepén 80 fillér volt a napszám, ami később felment 1 pengőre. 1 pengőért lehetett venni egy közepes minőségű nadrágot.

Egy tehén ára 200 pengő volt.

Simon tanító úr havi 233 pengőt keresett 1933-ban.

 

Mosbergerék után  Papp György 22 kh, Kirner Sándor 20 kh, Kubik György 16 kh, Mohácsi Konrád, Tuli József (Putenda), Scheib Ernő 15-15kh számított módosabb gazdának. A gazdák nagyobb része 5-12 kataszteri holdat birtokolt.

 

A somogyvámosról származó Wanderer Imre (Újutca, eredetileg asztalos volt, 8 hold földdel), Nagy József (Putenda) és egy ideig Villant József rendelkezett cséplőgéppel a faluban. A gazdák őket hívták csépléskor, kalákában ment a dolog. Wander gazdát inkább a hácsiak és gárdonyiak  hívták (modernebb gépe volt - Ford traktor, cséplőgép, elevátor - drágábban, de kevesebb szemveszteséggel és gyorsabban dolgozott,), Nagy gazdát a putendaiak és béndekiek hívták, de dolgozott Hácson is.  

Villant gazda cséplőgépét nem traktor, hanem stabil motor hajtotta, amit lovak húztak a helyszínre.

A gazdák minden évben megegyeztek, hol kezdődik a cséplés (Alsó-, Felsőhács, Újutca vagy Putendán Petőfi, Kossuth utca), hogy ne mindig ugyanaz a porta legyen az első és az utolsó a sorban. Ahol megkezdték a cséplést, onnan sorban ment tovább a kaláka. Villant József később terménydaráló lett.

 

Ezzel párhuzamosan az iparosság és a kereskedelem is megerősödött.

 

Molnár Károly, Torma József, Ember Gábor, Ember József (fogat is húzott) kovács, Peitler László, Kovács József  asztalos, Pék Miklós, Szekér Vendel bognár,Visnyei István kádár, Pfeiffer János,Mohácsi Konrád, Meireisz Gyula, Pfeiffer Bálint, Heizer János kőműves. Scheib Konrád, Geiszt János, Gaál László, Goldschmidt István, Szentes Lajos, Schmidt József, Török József, Csekk Mihály (Putenda), Csekk István, Gál Sándor, Reichert Imre (Huter) ács.

Ez az ács-csapat a háború előtt  és utána is Geiszt János mester úr vállakozásában messze földön (Mohács, Pécs) dolgozott, csak hetente egyszer jöttek haza a családhoz. 

Ritzeld György (műhelyében segéd, inas és cseléd is volt), Vida István, Tóth Lajos, József (Árok) Mihály, Schmidt Lajos, Molnár István cipész. Vida Pista bácsi a Niczky birtok cipésze volt, Árok Miska bácsi pedig Kacskovicséké. Náluk készíttették az új cipőket és csizmákat, valamint hozzájuk hordta a javítani való cipőket a földesúr családján kívül az uradalmuk valamennyi dolgozója is.

Lajta  Gyula, Pintér József borbély, Visnyei József géplakatos és ezermester, Takács János bádogos, Király György kútásó dolgozott a faluban.  

Az 1900-as évek elejétől a harmincas évekig - az evangélikus templom építése miatt létrehozott - téglaégető is működött Hácson. Sokáig Ritzeld György tulajdonában volt. Az utolsó téglás Julin István volt.

1940-ben létesült a postaügynökség, majd a postahivatal. Az első postamester Hernádi János volt, őt Hajnal Katalin, majd Villant Katalin követte.

A falu örökemlékű postásai Schmidt János Csani bácsi (Újutcából) Jancsikics Pál, Hajnal József, Klotz Zoltán és rövidebb ideig  felesége Nagy Teréz voltak.

A telefont már előbb, 1938-ban bevezették a faluba Kisberény felől. Egy készüléken, a Goldschmidt-kocsmában élt a vonal és a háborús előkészület szellemében ügyeletet kellett rajta tartani.  Béndekpusztára Hácsról vezették be a telefont 1950-ben .

 

Märcz János, Goldschmidt Gyula (később Pálvölgyire magyarosított), Schiszler József  kocsmát üzemeltetett.

a_goldschmidt-korcsma.jpg

A Goldschmidt-korcsma az 1940-es évek elején


Reichert Mária Felsőhácson (Márika bolt), Mohácsi Konrádné  és  Ritzeld Kondrádné pedig Alsóhácson  tartott fenn szatócsboltot.

Nagy izgalom futott végig a gyerekek között, amikor ezekbe az üzletekbe a boglári nagykereskedö automobilja árut hozott. Még a keréknyomot is megcsodálták. Goldschmidt Gyula kis hentesboltot is nyitott a kocsmája mellett, minden szombaton volt friss hús.

 

Pálinkafőző is üzemelt a mai Dózsa György utca közepe táján, Gaál Lászlóné, Krepp Irma vezette. Már nincs meg az épület.

Az állattenyésztés szolgálatában állott „csődörös”-ként Mosberger György és a felső faluvégi kanászháznál lévő bika és kan istálló.


mosberger_gyorgy_csodoros_es_egyik_gyonyoru_csodorevitez.jpg

Mosberger György "csődörös" az egyik gyönyörű ménjével, Vitézzel.


Gárván István tejbegyűjtőt és kis feldolgozót működtetett a húszas években az Új utcában. Később Pekliék udvarában volt a tejbegyűjtő, Klotz János volt a tejes.  A hatvanas évek közepén a kocsmával szemben építettek új tejcsarnokot, amit előbb Klotz János, majd Sárdy Julianna vezetett.

Az új tejcsarnok mellett tűzoltószertárat is építettek.

Ma a polgármesteri hivatal van a helyükön.

 

Természetesen nem lehetett mindenki gazda, vagy iparos.

A falu lakosságának nagyobb része ebben az időszakban is napszámos munkát, részes aratást és egyéb olyan munkát vállalt, ahol pénzzel, terménnyel, részes művelésre kapott földdel fizették ki őket.

Sokan szegődtek cselédnek, vagy béresnek.

Ezekre a munkákra vagy cselédkönyvvel (egy év időtartamra), vagy - ha nem cselédnek szegődött - akkor ún. Munkás-igazolvánnyal lehetett szerződni.  Minden esetben szóbeli (tanúk előtti), vagy írásbeli szerződést kötött a munkavállaló és a munkaadó, amelyben pontosan megállapították az elvégzendő munka mibenlétét, a munkavégzés feltételeit, valamint a munka elvégzéséért járó fizetséget. Ez adó- és járulékmentes volt mindkét fél részére, de egészség- és nyugdíjbiztosítással sem járt.

A megfelelő igazolványba vagy cselédkönyvbe azonban be kellett írni, hogy milyen munkát végzett a munkavállaló és azért milyen fizetséget kapott.

hosszu_jozsefne_cseledkonyve_jpg.jpeg

Loósz Mária cselédkönyve

munkas_ig1.jpg

Schneiker Mária Munkás-igazolványa

 

Olyanok is voltak szép számmal a faluban, akik valakinek a birtokát, vagy annak egy részét művelték a termés egy meghatározott részéért, általában a feléért. (Például Jancsikics Mihály felesben művelte Fehérék nyolc hold földjét .)

A nagybirtokokkal (Niczky –Béndekpuszta és Glabár, Kacskovics-Béndekpuszta, Jankovich Bésán – Gárdonypuszta, Zichy-major –Hács) együtt a falu gazdasága el tudta látni  munkával a lakosságot és - a legtöbb esetben ugyan nagyon szűkös - jövedelemet biztosított a számukra.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 130
Tegnapi: 138
Heti: 800
Havi: 4 511
Össz.: 766 051

Látogatottság növelés
Oldal: Gazdasági élet a két világháború között
Hács története - © 2008 - 2017 - hacstortenete.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: konyári csalàd - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »