Hács története

Író - szerkesztő: Kubik György

Putenda

 

Pettend a középkorban lakott hely volt, valószínűleg Árpád kori település. Nevét meglelhetjük a régi iratokban, de csak kevés helyen, mert kis település volt.

Pettend nevét a Péter (Petrus) személynévből képezték.

A középkori falu a mai településtől észak-északnyugatra, a Gyugyra vezető út bal oldalán, a Jandi (Jamai) patak partján állott.


Először 1390-ben említik, amely oklevél szerint a Bő nemzetségből származó Széchenyi Lászlónak fi ágon magvaszakadván, birtokaira több család - a laki Thuz, a kölkedi Messer és a Kürtösi - formált jogot.

A Zsigmond király által elrendelt vizsgálat után a Kürtösi család találtatott jogos örökösnek.

Az 1460-as évek elején a laki Thuz család kapta meg.

1481-ig a gazdag humanista főúr, Thuz János kezén voltak Lak és tartozékai, akkor Corvin Jánosnak és familiárisának, enyingi Török Imrének adományoztattak a birtokjogok.

Az 1534.évi Conscriptio-ban (rovásadó-összeírásban) egy jobbágyportát írt össze Fülöp deák Pettenden, a többi lakója valószínűleg zsellér volt. Enyingi Török Bálint volt a tulajdonosa. Környékének birtokosai Bakits Pál, Kesztejj Imre és a Karai család voltak.

1542-ben Báthory András kapta meg. Az 1570-es évektől házasság révén a Jankovich család tulajdona volt. 1607-ben Tothi Lengyel János foglalta el. A kevés pettendi lakos neki is és a török földesúrnak, a koppányi szandzsák bégjének is fizetett adót.

Ez a kis helység a török alatt elnéptelenedett, de újraépült. Adatunk nincs rá, az azonban bizonyos, hogy neve fel-felbukkan az 1700-as években is. Vélhetően egy majorság maradt fenn belőle.

Tekintetes és Nemes Somogy Vármegye Decimalis (tized) Conscriptiója (összeírása) 1805-ben már említi Pettendet : a tizedbér 7 forint 30 krajczár, szőlő nincs.


A török hódoltság után a Tóti Lengyel családé volt, majd a XIX. század közepén a Niczkyeké lett.


A mai Hács falu részét képező, de attól ma is különálló, az egykori Pettend falutól délre elhelyezkedő Putenda (Pöttend, Pettend) benépesítését a területet  bérlő Fechtig Ferdinánd báró szervezte 1849-ben.

Báró Fechtig Ferdinánd Ausztriából, Fechtenbergből származó nemes, akit a magyar karok és rendek az 1827. évi XLI. törvénycikkel magyarrá fogadtak. Nevét leginkább a lótenyésztés kapcsán ismerhetjük. 1816-ban Fechtig báró Triesztben megvásárolt egy Egyiptomból származó arab mént, a gidrán fajta alapító ősét, Gidran Seniort.

A Lengyel-uradalom tóti és pettendi részét az 1830-as évek elejétől bérelte, ezzel nem remélt fellendülés kezdődött Lengyeltótiban. Gazdasága egy évtized alatt európai hírű lett, 300 lóból álló arab ménese, 400 szarvasmarhája és 1200-as möglini fajtájú juhászata volt. A híres és jövedelmező uradalom munkásokat, gyakorló és neves gazdászokat, iparosokat, kereskedőket vonzott a faluba. A társadalmi és a kultúrális élet motorja is Fechtig báró volt a reformkorban Lengyeltótiban. Gazdálkodása bővüléséhez új munkaerőre volt szüksége az uradalom más részein is, ezért telepítette be Pettend pusztát.



Veszprém megyéből származó németek és magyarok lettek Pettend lakosai, akik később Putendának nevezték el lakhelyüket.

Elhelyezkedése gyakorlatilag a mai Petőfi utcának felelt meg, 18 házzal, 5 istállóval.

Négy különálló ház volt még ott, ahol ma Kőrösiék, Mátésék és Szentesék laknak.


Az 1857-es kataszteri térkép szerint ekkor a lakói voltak a Benzig, Buchenauer, Buchwald, Fleit, Förs (Fers?) Kauer, Kiszter, Klauser, Krep, Lapi, Mózer, StinnerSzekér, Tapolczai, Ulmer, Vogl, Wolf, Zóka családok.

Nekik Gárdony- szőlőhegyben, Harsány szőlőkben és Hácson volt földjük a pettendi beltelek mellett.


Az 1860-as évek végétől sokan települtek be a faluba, magyarok, horvátok  és egy zsidó család is. Kialakult a mai Kossuth utca és a településre ma is jellemző falukép.


A település térképe 1857-ből, középen az iránytű mutatja az észak-déli irányt:


putenda_terkepe_1857.jpg


petofi_u..jpg

A Petőfi utca.  A fehér épületben volt Schiszlerék "Fekete macska" kocsmája.


Temetője a településtől délre lévő domboldalon volt található, Schiszlerék és Lenhofferék portája mögött, valamint a földhordó gödör helyén.

(A későbbi putendai temető a Petőfi utca végén, a falutól K-ÉK-re helyezkedik el.)

1925-ben 145 lélek lakta Pettendet és 34 ház (48 lakrész) volt a faluban.

A falu 1930. december 31.-ig Gyugyhoz tartozott, fejlődése is abba az irányba történt a mai Kossuth Lajos utcában.


putenda_kossuth_u..jpg

A Kossuth utca







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 284
Tegnapi: 160
Heti: 1 393
Havi: 5 104
Össz.: 766 644

Látogatottság növelés
Oldal: Putenda
Hács története - © 2008 - 2017 - hacstortenete.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: konyári csalàd - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »