Szalay Imre országgyűlési képviselő

A Veszprém megyei Dégh-en (ma Dég, Fejér megye) született 1846-ban. Földbirtokos, szőlész, borász. Családi birtoka Lellén volt.

1875-1896-ig volt függetlenségi párti képviselő a lengyeltóti kerületből.

Ifj. dr Ábrányi Kornél  országgyűlési képviselő

Budapesten született 1849. december 31.-én. Ábrányi Kornél zeneszerző fia. Irodalmár, újságíró.

1896-1901 között pártonkívüli képviselő Lengyeltótiban.

Kapotsffy Jenő  országgyűlési képviselő.

Kaposváron született 1853. december 27.-én. Ügyvéd, tagja volt a megyei Közigazgatási bizottságnak és a város képviselő testületének.

1901-1906-ig és 1910-1915-ig képviselte a lengyeltóti kerületet függetlenségi párti képviselőként.

Gaal Gaszton országgyűlési képviselő

Balatonboglári birtokos, politikus.

Székesfehérváron született 1868. november 30.-án. Apja Gaal Lőrinc, anyja Bárány Matild. Testvérei Ernő és Alice.

1898-ban feleségül vette Chernel Jozefint. Három gyermekük született : Olivér, Olga és Márta.

Iskoláit Székesfehérváron, a ciszterci gimnáziumban és Grazban végezte. 1887-89 között a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. 1906-ig gyakornokoskodik és gazdászként különböző birtokokon dolgozik.

Boglári birtoka 1809 kataszteri hold, de ebből csak 719-et lehetett megművelni, a többi balatoni vízterület volt.

Kedvenc tudományos szakterülete az ornitológia, szaklapokban számos cikke jelent meg e témában. Gazdasági szaklapokban is publikált.

Politikai pályája azzal kezdődik, hogy 1905-ben a bécsi udvarral szembeni passzív rezisztenciát vezető Somogy vármegyei intéző bizottság tagja lett.

1906. május 21. -től 1910. március 23.- ig a Függetlenségi Párt programjával országgyűlési képviselő a lengyeltóti kerületben. Agrárius (kis- és középbirtokosi) érdekeket képvisel.

1910 és 1920 között a megyei politokában játszott jelentős szerepet. Az 1918-as polgári forradalomban nem vett részt.

A Tanácsköztársaság idején boglári birtokait elvették. A kommün együttműködést ajánlott neki, ezt elutasította és inkább Somogyban és Zalában bujdosott.

A Tanácsköztársaság bukása után 1919. szeptember 10. -től 1920. januárig Somogy-Tolna-Baranya vármegyék kormánybiztosa,  Somogy vármegye főispánja.

Az 1920. januári választások alkalmával a Nagyatádi - féle kisgazdapárt programjával kerül be a Nemzetgyűlésbe a lengyeltóti választókerület listájáról.

Nyílt szavazásos egyéni választókerületben, Lengyeltótiban megnyeri az 1922-es, az 1926-os és az 1931-es országgyűlési képviselői választásokat is.

1921-től az Országos Kisgazda és Földműves Párt elnöke.

1921. augusztus 12. -től 1922. augusztus 16. -ig a Nemzetgyűlés elnöke.

Elnöksége idején zajlott IV. Károly második királypuccsa. Nem volt legitimista politikus. A Habsburg ház trónfosztásáról szóló törvényt az ő elnökletével fogadta el a Nemzetgyűlés.

1922-ben az új kormánypárt, az Egységes Párt alelnöke. Még ebben az évben kilép a kormány adóügyi intézkedései miatt.

1926-ban meglapítja és vezeti a Nemzeti Agrárpártot.A Bethlen - kormányt támogatja, de adóügyekben és a kartellkérdésben ellene szavaz.

1931-ben az újra megalakuló Független Kisgazdapárt elnöke lesz.

Politikai tevékenysége mellett alelnöke volt a Gazdaszövetségnek és helyettes elnöke a Földteher rendező Országos Bizottságnak.

1932. október 26.-án Balatonbogláron hunyt el.

Gaal Olivér országgyűlési képviselő

1899. február 1.-én született Budapesten.

Édesapja Gaal Gaszton, édesanyja Chernel Jozefin (1880-1908). Testvérei Olga és Márta.

1929-ben házasodott, felesége daruvári Kacskovics Eszter. Gyermekeik : Gaszton (1931), Eszter (1932), Mária (1937).

Svájcban és Bécsben tanult, 1917-ben érettségizett.

Utána 1918. novemberéig az olasz fronton harcolt. 1919-ben különítményes tiszt.

Elvégzi a Magyar Királyi Gazdasági Akadémiát Keszthelyen.

Apja birtokán gazdálkodik, majd annak halála után az örökölt 485 kat. holdon földet művelte.

1930-tól tagja a Független Kisgazdapártnak. 1932-ben az apja halála miatt kiírt időközi választáson alulmarad gróf Jankovich Bésán Endrével szemben.

Az 1935-ös választásokat alig egy százalékkel elveszti, az eredményt megóvja és az 1936-os pótválasztást öt százalékkal megnyeri, ő kerül a parlamentbe.

1939-ben lengyeltótiban veszít dr Meixner Emillel szemben, megyei pártlistán sem sikerült mandátumhoz jutnia.

Német és nyilas ellenes magatartása miatt 1944. október 15.-e után rövid ideig letartóztatták.

1945. június 24.-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja.

November 4.-én Somogy megyei listán nemzetgyűlési képviselővé választották.

1945-46-ban a kisgazdapárt Somogy vármegyei szervezetének elnöke.

A pártban a paraszti centrum híve. 1946-47-ben az FKGP Országos Intézőbizottságának a tagja.

1947 nyarán egyre súlyosbodó betegsége miatt visszavonult a politikai élettől.

Kaposváron hunyt el 1955. január 21.-én

Jankovich Bésán Endre gróf  országgyűlési képviselő

 1884-ben született Terezovácon, Szlavóniában.

Ősrégi Somogy megyei család sarja, akinek Öreglakon majorátusi birtoka volt.

Középiskoláit a budapesti piaristáknál, jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Magyaróváron elvégezte a mezőgazdasági akadémiát.

Az első világháborúban Vilmos - huszárként (7. "II. Vilmos német császár és porosz király" Huszárezred. Helyőrsége 1899-től Debrecen. Parancsnoka 1914-ben báró Klingspor Guido ezredes) szolgált a fronton.

A háború utolsó évében hat dunántúli megye élelmezési biztosa volt, Veszprém székhellyel.

A kommün után ismét bevonult, a Lajta-bánsági harcokban vett részt tiszti különítményesként.

Az országgyűlésbe 1922-ben és 1926-ban a Veszprém megyei Ugodon választották meg legitimista programmal. 1931-ben Lengyeltótiban alulmaradt Gaal Gasztonnal szemben, de a képviselő  halála után kiírt 1932-es pótválasztásokat Gaal Olivérrel szemben megnyerte.

Gróf Jankovics Bésán Endre a  II. világháború előtt hunyt el.

Dr Meixner Emil földbirtokos, országgyűlési képviselő

1892 -ben született Budapesten.

A budapesti kegyes tanítórendi főgimnáziumban érettségizett.

Jogi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1914-ben államtudományi doktorrá avatták.

A háború kitörésekor önkéntesként vonult be a huszárokhoz.

1915-16-ban az Isonzónál olasz fronton harcol.

1918-ban tartalékos főhadnagyként szerel le.

Igen tevékenyen vett részt Somogy megye politikei, társadalmi és mezőgazdasági életében.

Tagja volt az Országos és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamarának.

Elnöke volt a Somogy vármegyei és a lengyeltóti járási, valamint a balatonlellei községi mezőgazdasági bizottságnak.

Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságának és gyűlésének.

Gazdaként közgazdasági, mezőgazdasági, pénzügyi és szociális tanulmányokat folytatott. Számos cikket írt gazdasági témakörben.

Választmányi tagja volt a Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület Igazgatóságának.

 

Ifj. dr Temple Rezső ügyvéd, országgyűlési képviselő

1902.-ben született Budapesten.

A budapesti cisztercita Gimnáziumban érettségizett.

Jogot végzett a budapesti egyetemen.

Hosszabb időt töltött Németországban. kereskedelmi főiskolákat látogatott, oklevelet is szerzett.

Itthon bíróságokon volt gyakornok, majd az Országos Központi Hitelszövetkezetnél dolgozott.1928-ban szerzett ügyvédi oklevelet.

A földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alakult szövetkezet ügyésze lett.

Jelentős munkásságot fejtett ki a szövetkezetek jogi és gazdasági kérdéseivel kapcsolatban.Sokat publikált a kérdéskörben.

Budapest belvárosában a Nemzeti Egység Pártja programjával jelentős politikai és társadalmi szerepet töltött be.

Dr. Gaál Antal

Budapesten születtem, 1942. február 6.-án. Iskolai végzettségeim: Állatorvostudományi Egyetem, (1967), szaporodásbiológus (1980), politológus (1998). Feleségem Dr. Faludy Ágnes ügyvéd, lányom 14 éves. Az állatorvosi Egyetem elvégzése óta Somogy Megyében, 1970 óta Somogytúr, Látrány, illetve Balatonlellei lakosként állatorvosként dolgozom. 1990-ben az első szabadon választott országgyűlés egyéni képviselője lettem a Somogy Megyei 04 Választó kerületben. Az 1990-94-es országgyűlési ciklusban a Parlament Honvédelmi Albizottságának elnöke voltam. Tagja voltam a Mezőgazdasági Munka Bizottságának, valamint alapítója a Parlament Idegenforgalmi Bizottságának. A fentieknek megfelelően képviselői munkaterületem: biztonságpolitika, mezőgazdaság és idegenforgalom.

Dr Lõvey László Gábor (MSZP)  

Somogy megye 4. sz., Balatonboglár központúválasztókerület 1950. április 5-én született Gyõrben (Gyõr-Sopron megye).Édesapja, Lõvey Lajos (1922) mûszaki tiszt, majd fõtiszta MÁV-nál. Édesanyja, Solymár Margit (1927) üzletvezetõés nagykereskedelmi üzletkötõ a Füszértnél. Két húga van,Györgyi (1953) és Klára Katalin (1954). Felesége, MóriczÁgnes egészségügyi fõiskolát végzett. Gyermekei: Szabolcs(1976) fõiskolai hallgató, Sára (1979) és Attila (1983)tanulók.Általános és középiskolai tanulmányait Gyõrben végezte,1968-ban érettségizett a Gárdonyi Géza Gimnáziumban.1969-ben felszolgálói képesítést szerzett. Felvételtnyert a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemre, 1975-ben szerzett diplomát. 1986-ban posztgraduális képzéskeretében szaporodásbiológiai szakállatorvosi vizsgáttett. 1974-tõl 1976-ig Szentgotthárdon a SzombathelyiÁllami Gazdaságban, 1976-tól 1982-ig Lajtapusztán aLajta-Hanság Állami Tangazdaságban, 1982-tõl 1985-igBalatonszárszón a Vörös Csillag Termelõszövetkezetbendolgozott. 1985-tõl Kaposváron az Állat-egészségügyiÁllomáson állatorvos; jelenleg képviselõi megbízatásamellett magánpraxist folytat. 1991-ben vendéglátó-ipariüzletvezetõi, 1993-ban szoftverüzemeltetõi tanfolyamokonvett részt. A Balatonszárszói Közmûvelõdési Egyesületelnöke.1990-ben belépett a Magyar Szocialista Pártba. Az 1990.évi önkormányzati választásokon Balatonszárszónmandátumot szerzett, a képviselõ-testületalpolgármesterré választotta. Az 1994. évi országgyûlésiválasztásokon az MSZP Somogy megyei területi listáján isszerepelt (11.), mandátumát Somogy megye 4. sz.,Balatonboglár központú választókerületében a másodikfordulóban három jelölt közül abszolút többséget elérve -István József (FKGP) képviselõt is megelõzve - szerezte.Az IPU magyar csoportja magyar-brit, magyar-indiai ésmagyar-izraeli baráti tagozatai tagja. Az MSZP-frakcióbana mezõgazdasági munkacsoport munkájában vesz részt. 1996.május 14-tõl az Országgyûlés európai integrációs ügyekállandó bizottságának a tagja.

Herényi Károly önéletrajz

1950 december 2-án születtem Budapesten. Édesanyám néhai Mucsicska Edit, édesapám Herényi Károly nyugdíjas gépészmérnök. Testvéreim: János és László, vállalkozók.
Általános iskolai tanulmányaim után gyógyszerkészítõ szakmát tanultam, majd a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban érettségiztem. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Budapesti Média Intézetben szereztem diplomát.
Elsõ házasságomból két leányom született, akik önálló életet élnek. Második házasságomat 1981-ben kötöttem. Feleségem Herényiné Nagy Erzsébet a Somogy Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tanácsadója és nemzetközi referense, Gyöngyvér és Lilla lányunk pedig Balatonföldváron tanul.
Munkahelyeim: CHINOIN Gyógyszergyár, Hajtómû és Felvonógyár, Csepel Mûvek, Vörös Október MGTSZ melléküzeme, KOMPLEX Kisszövetkezet, 1988-tól gazdasági munkaközösséget alapítottam.

Az MDF tagja 1989-tõl vagyok.

1992-93-ban elnöki tanácsadóként tevékenykedtem, majd 1993-98 májusáig az MDF szóvivõje voltam.

1998. május 24-én Somogy megye 4-es választókerületének országgyûlési képviselõjévé választottak.

A parlamenti munkából mint jegyzõ és mint az Idegenforgalmi-, valamint a Gazdasági Bizottság tagja veszem ki részem.

1999. január 31-én beválasztottak az MDF Országos Elnökségébe, regionális elnökségi tagként Somogy-Tolna-Baranya megyét képviseltem.
Elnöke vagyok az MDF Somogy megyei Választmányának.

1999. február-júliusig a Párt egyik általános alelnöke voltam.

2000-tõl ismét az MDF sajtószóvivõje vagyok.

2002-ben ismét megválasztottak Somogy megye 4. Számú választókerületének országgyûlési képviselõjévé.

2002 november 19-tõl az MDF Országgyûlési Képviselõcsoportjának vezetõje vagyok.

A Parlament Idegenforgalmi, valamint Európai Integrációs Bizottságában dolgozom.

Móring József Attila

Somogyvár polgármestere, országgyűlési képviselő. 1968. október 8-án született Kaposvárott. Nős, általános iskolai tanár, két gyermekük van: Máté Koppány (1999) és Álmos Botond (2005).

1987-ben érettségizett a Ladi János Gimnáziumban Marcaliban. 1987-1988-ban egy évig tanácsi igazgatási gyakornok Lengyeltótiban. 1988-tól 1990-ig a Somogyvári Általános Iskolában képesítés nélküli tanító, majd négy évig gyermekfelügyelő az általános és speciális szakiskolában. Közben 1993-ban a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán általános tanítóként végzett. 1994-től 1998-ig a somogyvári általános iskola tanára. 1998-ban oligofrén-pedagógusi másoddiplomát szerzett a budapesti Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán.

1992. december 22-én belépett a Fidesz-be, 2002-ig elnöke a somogyvári csoportnak, 1999 óta a Somogy megyei szervezet alelnöke. 1994 óta minden országgyűlési választáson képviselőjelöltként indult a Fidesz megyei listáján. 1994 decemberében alig kéttucatnyi szavazattal maradt le a polgármester választáson. 1998. október 18-án Somogyvár polgármesterévé választották; önkormányzati tisztségében 2002. október 20-án újra megerősítették. Egyidejűleg, már másodszor a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésében is mandátumot szerzett. 2002. december 23-án Szita Károly, Kaposvár polgármesterének lemondását követően, a megyei lista 4. helyéről behívták országgyűlési képviselőnek. 2003. február óta részt vesz az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság munkájában. A 2006. évi országgyűlési választásokon Somogy megye 4. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. Az Országgyűlés alakuló ülésén, 2006. május 16-án a törvényhozás jegyzőjévé választották. 2006. május 30-tól a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagja.

Oldal: Országgyűlési képviselők 1875-1947, 1990-2006
Hács története - © 2008 - 2024 - hacstortenete.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat