Hács története

Író - szerkesztő: Kubik György

Lajta család


Lajta Gyula (1898-1967). Mosbergerről magyarosított Lajtára) férfi fodrász iparos (borbély).

A szakmát a lengyeltóti Weinhart mesternél tanulta ki. Első műhelye a szülői háznál (ma Mohácsi-ház), a valamikori bolt helyén volt, de házhoz is járt borotválni és hajat vágni. Az ipar nem ment jól, ezért napszámosként, földművesként, éjjeliőrként is dolgozott. Gyulának családi öröksége nem volt, mert édesapja, Mosberger János volt községi bíró az 1930-as évek közepén tönkrement, a vagyon dobra került.

Felesége Pfeiffer Mária (1903-1990). 

Mária a családról gondoskodott és napszámba járt. Sokat dolgozott az Ida-pusztai  Sziklay birtokon a negyedes kukoricában és más munkákat is végzett itt.

Ő vitte be a Pfeiffer örökségből származó egy hold földet a tsz-be, ő lett tsz-tag.

A házasságkötésük után a Pfeiffer házban, Mária szüleinél, majd ún. árendás (bérelt) házakban laktak a Fő és a Diófa utcában.

Gyermekeik Kálmán, Emma, Gyula.



   Lajta Kálmán (Hács, 1927. dec. 17. – Bp., 1989. szept. 15.): tanár, író, szerkesztő.

  Felesége Szűcs Margit (1928), gyermekük Gábor (1955).


Az elemi iskolát Hácson végezte Simon tanító úr előtt.

Irodalmi tehetsége korán kitűnt. Állandóan olvasott, verseket írt.

A nehéz paraszti és napszámosmunka Hácson nem volt összeegyeztethető az irodalmi alkotással, ezért a falubeliek és a család is igyekezett meggyőzni őt, hogy hagyjon fel a versírással, mert így csak kanász lehet belőle. Különcnek tartották az iskolában is.

Édesapja előbb kitanította a borbély szakmára, majd 1943-ban vasesztergályos tanoncnak íratta be Balatonfűzfőre. Tanulmányait nem tudta befejezni, a háború közbeszólt. 1944 telén kölcsön cipőben (az övének kilyukadt a talpa, suszterhez kellett beadni javításra) hazament. Nem sokkal a szovjet csapatok bevonulása előtt érkezett Hácsra.  A felszabadulás után Fűzfőn már nem volt meg sem az iskola, sem a suszterműhely.  A Balatont megkerülve gyalogolt újra haza.

1946 őszén barátja, a Szegeden tanuló Huber János hívó szavára Szegedre ment, a NéKOSz  Móricz Zsigmond főiskolai népi kollégiumába iratkozott. Szüleitől 50 (új) forintot kapott az útra, ez az úti költségekre éppen elegendő volt.  A kollégiumban havi 10 forintott kellett volna fizetnie. Ezt megírta haza, de azt a választ kapta, hogy "Fiam, pénzünk nincs, inkább gyere haza...".

A felvételi vizsgán könnyedén megfelelt. A kollégium végül is elengedte a díjat. Sőt Szeged városától kapott 120 forint segélyt. Ezután maga tartotta el magát, néha még haza is tudott pénzt küldeni.


a_nekosz_szegedi_moricz_zsigmond_nepi_kollegiumaban_1947-ben.jpg

A kollégiumban egy szemináriumon (középen).



A tanárképző (pedagógiai) főiskola megkezdése előtt azonban érettségiznie kellett.

A gimnázium első négy osztályából egyszerre vizsgázott, a másik négy osztályból külön-külön. Végül szakérettségit tett és jelentkezhetett a főiskolára.

A szegedi Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakán szerzett diplomát 1952-ben. Diplomamunkájának megvédése után meghívták a főiskola magyar tanszékére tanársegédnek. 1955-ben kinevezték a szegedi Délmagyarország című lap főszerkesztőjének. Újságírói tapasztalata és képzettsége nem lévén, gyorsan váltott és Budapestre ment. 1956-tól tanári pályán működött. Előbb a Pártfőiskolán, majd több általános iskolában tanár. 1957-59 között a Budapest V. kerületi  Szemere Bertalan Utcai Általános Iskola igazgatója; 1959-től 1964-ig pedig a Művelődésügyi Minisztérium Akadémiájának igazgatója volt. 1964-ben került a Magyar Rádióhoz, rovatvezető, olvasószerkesztő., majd az Irodalmi osztály vezetője lett.

1980-88 között tagja volt a Kaposváron negyedévente megjelenő  "Somogy" irodalmi folyóirat szerkesztő bizottságának. 


Közben írt.

Az első kísérletekről maga is úgy vélekedett, hogy érdemtelenek a megjelentetésre.

Az Új Írás című irodalmi havilap 1963 márciusi száma közölte az első írását, egy novellát ("Valamit csinálni kell"). 

Később 1963-68-ig a Debrecenben megjelenő Alföld című folyóirat közölte írásait.

1968-ban a Simon István szerkesztette Kortárs hozta le a  Jelentkezzenek az örökösök című kisregényét.

Első kisregénye megérdemelt kritikai sikert aratott: a "fényes szelek" nemzedékének tehetséges írójáva avatta.

1968-tól a Szépirodalmi Könyvkiadó vállalta regényeinek kiadását.

A legalább a lámpa égjen  két kisregényéért már a lehetőségeit beváltó, teljesen kiforrott szerzőként ünnepelték. Ő maga természetesen tiltakozott ezen dícséretek ellen, nem tartotta magát kész írónak.

A Budai tüzek című kisregénye bizonyította, hogy a történelem erősen foglalkoztatta az írót.

A hácsi évek emlékei meg-meg jelentek írásaiban. Ahogy jó barátja, Laczkó András írta : "...téglát adtak azok építményeihez."

A faluhoz ezer  - érzelmi, szülői, rokoni, ismerősi, baráti - szállal kötődött, ezeket rendszeres hazalátogatásával buzgón ápolta.


Művei:  Jelentkezzenek az örökösök! (kisregény és elbeszélések, Bp., 1968); Legalább a lámpa égjen. – Vadházasság (kisregények, Bp., 1972); Budai tüzek (történelmi regény, Bp., 1975); Családtagok (regény., Bp., 1977); Visszaút (regény, Bp., 1981); Bemutatom a fiamat (regény., Bp., 1985). 

Irodalma:  Mátis Lívia: Családtagok (Jelenkor, 1978. 5. sz.); Kelemen János: Lidércnyomás (Élet és Irod., 1981. 17. sz.); Laczkó András: L. K. hatvanéves (Élet és Irod., 1987. 50. sz.); Búcsú L. K.-tól (Somogy, 1989. 6. sz.); Domokos Mátyás: Búcsú L. K.-tól (Élet és Irod., 1989. 40. sz.); Fodor András: In memoriam L. K. (Somogy, 1990. 1. sz.).


lajta_kalman.jpg

Lajta Kálmán

Jellemzésül álljon itt egy róla szóló részlet Takáts Gyula : Öt esztendő Drangalagban 1981-85 című naplójából:

1983. IX. 8.

A tegnapelőtti rádiófelvétel után  a  Simándy-pincéhez mentünk. Lajta Kálmán olyan hácsi rabsictörténeteket mondott apjáról és nagyapjáról, hogy sokat nőtt szememben ez a szerény ember. A népi kollégiumok szelleme kitűnő magyart faragott belőle. A magyar népdalban járatosabb, mint a nótázó magyar középosztályunk. Kodálynak nagyon igaza, hogy a népdal a legjobb embernevelő a magyar öntudatra.



lajta_gyulane_pfeiffer_maria_kalman_fiaval.jpg

Édesanyjával


lajta_gyula_a_gyermekeivel_emmaval_es_kalmannal.jpg


Édesapjával és Emma húgával



pleskor_1943_juliusaban._geiszt_iren_moschberger_kalman_schiszler_kata..jpg

Csépléskor  Schiszler Katával és Geiszt Irénnel  1943 júliusában.


lajta_kalman_biro_jenone_toth_lajos_biro_bela_a_szajharmonikaval.jpg

Ifjú korában (balról).  Mellette Bíró János Jenőné Molnár Anna, ifj. Tóth Lajos.

A gyermek a szájharmonikával Bíró Béla.



lajta_kalman_a_fiaval_gaborral.jpg

Fiával, Gáborral


lajta_kalman_1970_nyaran_nagyatadon..jpg

1970 nyarán Nagyatádon


lajta_kalman_olvasas_kozben.jpg

Olvasás közben


lajta_portre.jpg

Lajta Kálmán portré


             Lajta Gábor (1955.09.28.), festőművész.

                 Hivatkozás: www.artportal.hu/lexikon/muveszek/lajta_gabor

                 A hivatkozás alatt közölt képek szerzői  jogvédelem alatt állhatnak!


     Lajta Emma (1934.12.23.).

lajta_emma.jpg

Lajta Emma

     Férje Dévai József (1927).1954-ben házasodtak.

     Hácson édesanyjával járt napszámba. Házasságkötése után a soproni ruhagyárban

     helyezkedett el, majd egy cukrászdában dolgozott. Férje tisztté avatása után

     Hegyeshalomban előbb bolti eladó volt, majd ő is a BM állományába került géptávírászként,

     adatfeldolgozóként. 1978-ban visszajöttek Hácsra, ahol szőlőt vettek, itt és a béndeki

     diósban dolgozott sokat. Később bedolgozást vállalt, majd a lengyeltóti varrodában

     dolgozott. Leszázalékolása előtt a hácsi óvodában volt dajka, később szakács.

     Gyermekeik Emma (1956-2006), Katinka (1962).


ozsefne_lajta_emma_2009._juniusaban_az_egy_honapos_david_dedunokajaval..jpg

Lajta Emma az egy hónapos Dávid dédunokájával 2009 júniusában.   


     Lajta Gyula (1937) gépésztechnikus. Budapesten, a Bánky Donáth technikumban végzett.  Előbb a fúrógépgyárban, majd az EMAG-nál dolgozott. A Híradástechnikai Gépgyárnál osztályvezető volt. Innen került a szívéhez oly közel álló Horgászcikk Készítő Vállalthoz, a HOKÉV-hoz, ahol szintén osztályvezető volt. Innen ment nyugdíjba. Szenvedélyes és sikeres horgász. Az egyesületük életében is nagy részt vállal.

gyula_lajta.jpg

Lajta Gyula

     Felesége Álmos Klára (1939), közgazdász. 1960-ban házasodtak.

     Gyermekeik Brigitta, Szilvia.


             Lajta Brigitta (1961), közgazdász.

                 Első házasságából származó gyermeke Bartalis Bladina (1985).

                 Második férje Fodor Miklós, gyermekeik Fiorella (1973), Teodor (1997).


                 Lajta Szilvia (1967). Bőrdíszműves, kereskedő.

                 Férje Zombory György, gyermekeik Zita (1998), Zsófia (2000).










Weblap látogatottság számláló:

Mai: 25
Tegnapi: 125
Heti: 1 039
Havi: 4 683
Össz.: 778 904

Látogatottság növelés
Oldal: Lajta család
Hács története - © 2008 - 2017 - hacstortenete.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: mosberger család - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »