Hács története

Nyári Márta , Varga Ottóné

1941. nov. 06.-án  Hácson születtem.
Édesapám Nyári Lajos  kisberényi  származású.
Vőként került nagyszüleim családjába. Édesanyám Török Karolin, szülei Török József és Krizbacher Julianna, akik hácsi származásúak. Anyukám egyedüli gyermeke volt szüleinek, akit a sors kegyetlensége fiatalon elragadott családjától. Nagyon korán árvaságra jutottunk bátyámmal együtt. Tibor bátyám 8 éves én pedig 5 éves voltam akkor. Bátyámból később sebész orvos lett. A budapesti Szent János kórházban dolgozott mint főorvos nyugdíjazásáig.

Bátyámmal 1943-ban

Bérmálkozásomkor bérma-keresztanyámmal, Tóth Máriával

Bátyámmal, mivel  szüleimnél  ill. mostohaanyámékkal élt tovább elszakadtunk egymástól, ami fájó volt számomra, bár sok év után sikerül újra egymásra találnunk.
Általános iskoláimat Hácson végeztem, nagyon sok szép emlék fűz az akkori faluhoz, iskolatársaimhoz, tanítóimhoz. Szeretettel gondolok első tanítómra Kanizsai Jánosra, aki több volt, mint tanító számomra, mert tudta a helyzetemet, körülményeimet és különös figyelemmel szeretettel foglalkozott velem, igaz fiatalabb is voltam elsős társaimtól.
Hálával gondolok Simon Lajos, Huber Jánosné, Torkos Jenő és Jenőné, Konkoly Márta , Németh Emil és Emilné  valamint Szabó József tanító úrra aki a falu kulturális tevékenységében jelentős szerepet vállalt./vers, néptánc, színjáték, vetélkedők stb/.  Az akkor ott tanító pedagógusoktól nemcsak ismeretekhez jutottunk amivel könnyebbé tették későbbi boldogulásunkat, de személyiségükkel példát mutattak emberségből, tiszteletből a munka szeretetéből is.
Nagy élmény volt mindannyiunk számára az ötvenes évek közepének kultúrház építési mozgalma, ami a mi falunkat sem kerülte el. Mi iskolások is aktívan kivettük a részünket az építkezésből az avatásán az egész falu részt vett, volt nagy dínom-dánom!
Nyáron amikor nem volt iskola barátnőimmel a boglári gazdaságban a rágnicai telepen dolgoztunk, a szőlészetben, a répásban, de legszívesebben a dinnyésben. Néhányan szívesen dolgoztunk Papp néni varrodájában is.

Papp néni hácsi varrodás lányai.

Este egy jó fürdés a Balatonban utána pedig tánc  valamelyikőnk  udvarában! Vidáman teltek a vakáció s napok is!
Pezsgő kulturális élet volt akkoriban a falvakban. Eljártunk a környező településekre búcsúkra.

Barátnőmmel, Niczky Annával.

Gyugy,  Béndek, Gárdony, Gamás Szőlősgyörök, Lengyeltóti.
1958-tól Kaposváron tanultam tovább az Egészségügyi Szakiskolába, nővérnek készültem. Párhuzamosan a gimnáziumot is végeztem és szakmát, majd érettségit szereztem.

Tablóképem 1960-ból

Később tanulmányaimat tovább folytattam Budapesten intenzív  therápiás és anestesologiai szakon.  Munkahelyem mindvégig a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház volt. Közben szakoktatóként az egészségügyi iskolákban is dolgoztam. Nyugdíjazásomig főnővér voltam az orthopaediai osztályon.
Nagy szeretettel gondolok a szülőfalumra, őrzöm az emléktárgyakat és bizony erősebben ver a szívem, ha ma már ritkábban is a falu határához érek.

1947 – 1954: Általános Iskola, Hács
Tanárok:
1947 – 1948: Kanizsai János (akkor még katolikus iskolában)

Államosítás után:
1948 – 1949: Simon Lajos és Kanizsai János tanítottak
1950 – 1951: Torkos Jenő és Jenőné
1952 – 1953: Konkoly Márta
1953 – 1954: Németh Emil és Emilné, ezzel párhuzamosan Szabó József és Józsefné

1955 – 1958: Varrodába jártam Lengyeltótiba
1958 – 1960: Egészségügyi Szakiskola, Kaposvár
1960 – 1964: Munkácsy Mihály Gimnázium (levelező tagozat)
1971 – 1974: Egészségügyi Továbbképző- és Főiskola, Budapest

1961. december 26-án kötöttem házasságot Varga Ottóval a hácsi tanácson és a templomban.  Utóbbiban Balázsi Antal plébános úr esketett meg minket.
A férjem mezőgazdasági gépszerelő volt, a Vas- és Fémipari Szövetkezetnél és a kaposvári Húskombinátban dolgozott.

1963. szeptember 25-én született Ottó nevű fiam, aki a tanulmányai befejeztével újságíró lett, jelenleg a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője.

1964-ben hozzánk költöztek Kaposvárra a nagyszüleim, akik Hácson felneveltek. Török József ácsmester és Krizbacher Julianna háztartásbeli. A kórházi munkámban és a továbbtanulásomban nagy szerepük volt, ők segítettek a fiam nevelésében, amíg mi dolgoztunk. Továbbá a boldog, ifjú házas éveink nehézségein is ők segítettek át.

Ottóimmal 1965-ben.

Férjemmel, Ottóval 1964-ben

Nyugdíj előtt egy munkahalyi karácsonyi ünnepségen

Sajnos 1989. november 5-én a férjem meghalt. Azóta egyedül élek és a kórházi munka mellett saját vállalkozásomat is elindítottam.
A kórházból  1999-ben mentem nyugdíjba, azóta csak a vállalkozásomat csinálom.

Hácson 2009. október 31.-én, a találkozón. (Középen.)

Balra (sárga sállal) a legjobb hácsi barátnőm, Szabó Mariska, jobbra testvéreim, Tibor és Zsuzsa.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat