Földrajzi fekvése, domborzata
A falu látképe
Hács község Somogy megyében, Külső-Somogy nyugati részén, Fonyódtól 14, Lengyeltótitól 6 kilométerre dél-keletre helyezkedik el. (A Dunántúl észak-somogyi részét a Kapos-völgye és a Balaton között már régóta Külső-Somogy néven ismerik.)
Domborzatára jellemző, hogy a nyugati részén a párhuzamos hosszanti völgyek közé fogott Gamási-hát megszakítás nélkül halad a Balatontól a Kapos völgyéig. A Gamási-hát a Külső-Somogyi dombság leghosszabb és legszélesebb része. Szélessége 5-10, hosszúsága 30-35 km. Elkeskenyedő északi részén alakultak ki a legmagasabb tetők 260-280 méter magasság között. Dél felé fokozatosan 180-200 méterre alacsonyodik. Nyugati része lépcsőzetesen, szelíd lejtőkkel tekint a Nagyberek felé. Ezeken a lankás lejtőkön és a lábuknál fekvő völgyben helyezkedik el délről északra haladva Hács, Gyugy, Szőlősgyörök, Szőlőskislak. Jellemző még, hogy mintegy láncra fűzi a településeket a Hács határában eredő Jamai-patak, amely aztán Balatonboglár nyugati részén ömlik a Balatonba.
A Gamási-hátat a jégkorszak idején keletkezett hullópor, a lösz alkotja. Keresztül-kasul szeldesik a vízmosások, népiesen horgok. Ezek tulajdonképpen 2-10 méter mélységű, függőleges falú mélyutak. A horgok falát agyag, vörös és sárga konkréciós iszap és dolomitmurvák alkotják. Ezek adják a táj igazi különleges jellegét. Szép példája ennek Hácson a Csapásnak nevezett horog, amely a falu központjától kapaszkodik fel a Somogybabodra vezető úton.
A Csapás
Kevéssé ismert a Putenda és Hács határán lévő "Milus" és az alsóhácsi Heizer-horog. A Béndekre, Kisberénybe és Gárdonyba vezető utakon is kisebb-nagyobb horgokon át haladhatunk.
Hács község három részből, Hács faluból és két külterületből - a ma már lakatlan Béndek-pusztából és az üdülőfaluvá váló Gárdony-pusztából - áll.
Hács falu két jól elkülöníthető, gyakorlatilag különálló része Putenda és Hács. Ez utóbbi is három részre tagozódik : Alsó- és Felső-Hácsra, valamint a Diófa (Új) utcára.