Hács története

Sport élet

A sportélet Hácson leginkább a futballra korlátozódott. A régi focipálya az alsóhácsi faluvégen, előbb a major mellett, később Csekkék szomszédságában, sok emlékezetes meccs színhelye volt.

Az első focicsapat az alábbi képen látható:

A hácsi focicsapat 1947-ben ...

... és a hetvenes évek végén.

Előbb a járási, a hetvenes évek elején a megyei kettőben szerepeltek a hácsi csapatok.

Egy-egy mérkőzést 150 - 200-an is megnéztek és a falu szurkolói a vidéki meccsekre 30-40-en elkísérték a csapatot. Buszjárat nem volt, így maradt az apostolok lova, gyalog, jobb esetben kerékpáron mentek.

 A győzelem jutalma nem maradt el. Legtöbbször Goldschmidt Gyuszi bácsi volt a szponzor. Amikor a legnagyobb riválist, Táskát megvertük, egy hordó sör és Pék Pista bácsi zenekarának álomszép játéka volt a jutalom.

Voltak zűrösebb ügyek is. Egyszer, úgy 1963 táján, Vityáról hazáig futottunk. Vigaszul csak az szolgált, hogy a játékvezető ötven méterrel előttünk futott, pedig nem is Hácson lakott.

Jellegzetesen hácsi sportrendezvények voltak a május elsejei meccsek. Az egyik évben a kövérek - soványak, a másik évben a nősök - nőtlenek meccset játszottak.

Emlékszem, az egyik évben Hajnal Jancsi (ma id. Hajnal János nagypapa) és Heizer Géza bácsi is a soványak csapatában játszott.

Előbb Géza bácsi volt a kapus, de elégtelen aktivitás miatt lecserélték.

Ő lett Jancsi helyett a csatár, Jancsi meg a kapus.

Annak, hogy a soványak kikaptak, egyértelműen Csizmadia József kocsmáros volt az oka. Jóska bácsi kitelepült ugyanis a söröshordói társaságában a pálya szélére.

Jancsi kapus, megszomjazván a sűrű védések közepette, kiballagott szomjat oltani a játékosok számára ingyenes korsó sörök egyikével.

Fogel Győző - aki nem tudni hogyan került a kövérek csapatába, mert 180 centi feletti magassága dacára jó, ha 65 kiló volt akkoriban - észrevette a soványak üres kapuját, három gólt is lőtt egymás után a félpályáról.

Pedig Jancsi igencsak futott mind a háromszor, mikor a közönség figyelmeztette a veszélyre.

Ki tehet arról, hogy többször is megszomjazik az ember egy félidő alatt?

Sok meccset néztünk a kultúrház színpadán lévő tévén.

Emlékezetes nekem, amikor egy szerdai napon, 1969. december 3.-án, talán húszan is néztük a nevezetes marseille-i magyar - csehszlovák meccset. Hogy izgalmasabb legyen, a tv-t lehalkítottuk és úgy néztük a meccset, hogy közben a rádión hallgattuk Szepesi György fenomenális közvetítését. A tét a következő évi világbajnokságra való kijutás volt.

A csehek csúnyán, 4:1-re vertek bennünket, az esélyesebbeket.

Ezen a meccsen vált szállóigévé Szepesi György "Jönnek a csehszlovákok, jönnek a csehszlovákok!" veszélyt érzékelő felkiáltása.

A hangulat a kezdeti tetőfok után sem hagyott alább az egész meccs alatt. Úgy bíztattuk a mieinket, mintha mi is ott lettünk volna a marseille-i lelátón. Mégis kikaptunk!

De megfogadtuk ott mind a húszan, hogy ha a brazil bíró Magyarországra találna jönni - azt azért ne adja neki az Úristen, hogy Hácsra - hát azt nagyon meg fogja bánni.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat